Roxy: (Roxy egy kis „ajándékkal” kedveskedik Buffynak: egy emberi fejet hajít be a Summers ház ablakán. A fejre egy üdvözlőkártyát fűzött a következő felirattal: „Sok szeretettel a Vadásznak a drága kis Roxytól!” a sor mellé még egy szívecskét is rajzolt. Buffy a hatalmas csörömpölésre felkapja a fejét és meglátja a meglepetést.)

Buffy: ( felugrik hirtelen és nagyra tágult szemekkel néz ) Na ezt már nem úszod meg!( egy pillantást vet a kis feliratra ,a fejet fogja és olyan messzire hajítja, amennyire bírja, felkapja a kabátját és futva Faith lakása felé közeledik) Nyisd ki!( dörömböl az ajtón éjnek évadján )Faith! Tudom, hogy itthon vagy!

Faith: (kinyitja az ajtót) Mi van már? Kerget egy vámpírcsorda?

Buffy: Egy tini vámpír, de ez hidd el, hasonlóan jó szórakozás lesz, vegyél kabátot!( hátradob egy karót) Felszerelést én hoztam.

Faith: oké... (felkap egy felsőt és már indulnak is) tehát... hol jártál? (kérdezi, a másik vadász után szinte futva megy) feldúltnak tűnsz...

Buffy: Feldúltnak?! Ugyan...Semmiség...Üldögélek a nappaliban, rendezgetem a gondolataimat, hát nem egy felcímkézett fej repül be az ablakomon??? Hozzáteszem, kedves üzenet volt, de ilyenkor nem vagyok vicces kedvemben. Roxyról tudsz már ugye? Ma megadjuk neki a kegyelemdöfést, elég volt ennyi élet neki ezen a földön.

Faith: Persze... (semmit nem ért, de megy tovább)

Roxy:  (Roxy a játszótéren üldögél egy hintán, amikor megpillantja a két vadászt, látja hogy Buffy nem túlzottan örült a kis ajándékának, feláll a hintára és integetni kezd nekik) Buffy, ugye tetszett a meglepim? Sokat dolgoztam rajta! Láttad a szívecskéket? (vigyorog, majd leszaltózik a hintáról)

Buffy: Gusztustalan a rajztehetséged ( Megálll Faith mellett, marokba szorítja az egyik karót) Akarsz még ma hintázni? Gyorsan intézd el.

Faith: biztos hogy én is kellek ide? Úgy nézem ez a ti ügyetek...

Roxy: (vigyorog) Szóval nem tetszett...sírni fogok

Buffy: (oldalba böki Faith-t) ki nem hagynálak ebből...nézz rá...láttál már ilyen röhejes dolgot? Egy 130 cm-es vámpír! (gúnyosan nevetni kezd)

Faith: édes...

Roxy: Talán nem tetszik valami? Ez a 130cm-es vámpír majdnem megölt, amíg te édesen alukáltál Vadász, talán elfelejtetted?  Ez még nekem is szánalmas...

Buffy: Uh...( előreugrik és Roxy-n landol, elzuhannak és Buffy egy óriásit behúz neki a kis babapofijába)

Roxy: (Roxy hirtelen egy marék homokot vesz fel a földről és beledobja Buffy szemébe, aki fájdalmasan leborul a vámpírkislányról)

Faith: Én szerettem volna rátok hagyni... (mondja unottan, majd megtámadja a "kislányt" ,hogy Buffy időt nyerhessen)

Buffy:  (térdre küzdi magát és törölgeti a szemét, amivel még mindig csak foltokat lát)

Roxy: (próbálja kicselezni Faith-t, egy darabig sikerül is, de a másik fél is felveszi a ritmust és behúz párat a kiscsajnak, aki egy nagyobb ütéstől el is zuhan) (lassan feltápászkodik, és teljes erőből nekiront Faith-nek, és beleharap a vádlijába)

Faith: Héé! B! Nem akarok vacsi lenni...

Buffy: ( összeszedi magát és még mindig homokot könnyezve közéjük ugrik, egy ütéssel Roxyt odébb küldi pár méterrel)

Roxy:  (a szívós kiscsaj megint felküzdi magát, tiszta poros a kis pofija, kezdi érezni, hogy azért mégis csak egy Vadásszal van dolga, de most már nem adja fel, egy villámgyors mozdulattal Buffy nyakára ugrik, és cibálni kezdi a haját, ki is tép pár tincset.)

Buffy: Áh...szállj...le ...rólam!( Roxval a hátán nekiugrik egy közeli ház falának, mindketten akkorát csattanak, hogy a ház fala bereped, Buffy egy pillanatra elveszti az egyensúlyát és a földre csúszik)

Roxy:: (amíg Buffy a földön fekszik, hasba rúgja vagy kétszer)

Faith: (megkopogtatja a vállát hátulról) Nem tanították meg az oviban hogy csak azt szabad ütni aki áll? (sikerül elég gyorsan támadnia)

Roxy: (Faith minden ütése halálosan fáj Roxynak, eltörhetett pár bordája)

Buffy: (felrepedt száját törölgeti, és a hasához kap, Roxy valószínűleg rendesen átrendezte a belső szerveit, mert vért köp a földre)

Roxy  Gyűlölöm a vadászokat, mondtam már? (kicselezi Faith-t aki a lendülettől neki esik egy fának. Kihasználva a helyzetet Roxy ismét Buffyra vetődik, és minden erejével püfölni kezdi a már elég rossz állapotba került vadászt)

Buffy: ( lerúgja magáról nagy nehezen, és Faith felé nyújtja  a kezét, miközben másikkal a földhöz szegezi Roxyt) a franc, Faith! Karót!

Faith : (odadob neki egy karót) Csak a tiéd...

Buffy: (kezébe szorítja és Roxyra néz)Ez nem a te napod.( felemeli a karját és lesújt, de Roxy szíve előtt megállítja azt)Várjunk csak...( még mindig erősen tartja a vámpírt) Miért is én voltam a szerencsés, akit a szeretetedben részesítettél?

Roxy: Emlékszel egy Kain nevű vámpírra? Ő teremtett engem. Egy éjjel elporlasztottad a Sunnydale-i temetőben, a saját szememmel láttam, és kedvesen hozzáfűzted: Ez nem volt nagy dolog. Látszik, hogy nem tiszteled az ellenfeleidet. Én viszont igen, nem öltelek volna meg álmodban, pedig jó móka lett volna...(vigyorog) Győztél vadász, tedd meg!

Buffy: (felsóhajt) igazán szép történet, meg is hatódnék...( Faithre néz)mit szólsz? Van nálad zsepi?

Faith: Bocs... otthon hagytam... azt mondtad, minden van nálad (szól drámai hangon)

Roxy:  Hé, éppen kiöntöttem a szívem...nyavalyás Vadászok! (kitépi a karót Buffy kezéből, és felé szegezi, de ezúttal Buffy a gyorsabb...)

Buffy: (elhajol, kicsavarja Roxy kezét és egy mozdulattal eltöri, így szinte Roxy magát szúrja le, a kis szemei nagyra nyílnak...)

Roxy:  (fájdalmában éles hangon felsikolt és porladni kezd) Ó hogy gyűlöllek Buffy...!! (mondja elcsukló hangon, majd a következő pillanatban, porformájában Buffyra hullik)

Buffy: (porolni kezdi magát és Faith-re nézve kérdezi) Na, élvezted? Rég szórakoztunk már ilyen jól.

Faith: Az biztos... (felsegíti Buffyt) De most mesélj... hol jártál? Mert én helyettesítettelek a suliban...

Buffy: (még mindig porolgatja magát) Na ,persze. Hogy te helyettesítettel, Robinnak annyira nem mehet el az esze, hogy rád bízzon pár száz fejlődő szervezetet.

Faith: Ne hidd el... (mosolyog)