A játékos: Tina

Az utolsó Beszélgetés Leigh-el:

(Leighnek el kell költöznie a városból, így Kennedyvel való kapcsolata megszakad.)

Kennedy: (Kennedy bekopog Leigh házának ajtaján)

Leigh: (Leigh éppen egy bőrönd és egy ruhahalom között ül, azon gondolkozva, hogy hogyan fog az mind beférni a bőröndbe, amikor meghallja a kopogtatást és kimegy ajtót nyitni)

Kennedy: Szia! Gondoltam benézek, rég láttalak.

Leigh: (idegesen az ajkába harap) Szia. Meg akartalak keresni... beszélnünk kell.

Kennedy: (bólint, és bemegy) Rossz hír?

Leigh: Eléggé. (a nappaliba vezeti Kennedy-t) Szóval... (idegesen csavargatja egyik hajtincsét) az a helyzet, hogy nagybátyám eladta ezt a házat... szóval el kell költözzek.

Kennedy: (Kennedy megijed, de csak mert félreérti) Hozzám akarsz költözni?

Leigh: (meglepődik a kérdésen, és kicsit rosszul is esik neki a reagálás) Nem-nem, dehogy. Nagybátyámnak van másik háza is... Oda megyek.

Kennedy: miért vesz ennyi házat itt a városba?

Leigh: (mindenre néz a szobában, csak Kennedy-re nem) Nem a városban van a ház.

Kennedy: Nagyon... messze van?

Leigh: Eléggé... egy kisvárosban Miami mellett.

Kennedy: Nem tudsz valahol itt maradni?

Leigh: Nincs pénzem házra, nincs pénzem albérletre. Kennedy, engem a nagybátyám tart el!

Kennedy: Engem meg a szüleim tartottak el, aztán egyszercsak meggondolták magukat, és erre ráment a kapcsolatom Willel. Kezdem unni ezt a pénz dolgot.

Leigh: (szomorúan néz) Nem tudok mit csinálni... holnap indul a repülőm

Kennedy: Jó hogy szólsz... és az egyetem?

Leigh: Ott is van egyetem.

Kennedy: Ez logikus. (elgondolkozik) Akkor...?

Leigh: Akkor...? (nem tud mit mondani)

Kennedy: Vége?

Leigh: (nyel egyet) Vége...

Kennedy: (megöleli a lányt) Pedig... Mindegy.

Leigh: (átöleli ő is Kennedyt) Pedig? (elfordítja a fejét) ok, mindegy.

Kennedy: Nézzük a jó oldalát, nem leszel mellettem örökös életveszélyben.

Leigh: (szomorúan elmosolyodik) igen... és... vigyázz magadra!

Kennedy: Te is. (megcsókolja, és kimegy az ajtón)

Leigh: (nézi a távolodó lányt, majd bezárja az ajtót és visszamegy a szobájába, hogy megpróbálja belegyömöszölni az utolsó ruhakupacot is a bőröndbe)