Kedves Kennedy!

Apáddal arra a következtetésre jutottunk, ideje lenne a saját lábadra állni. Hamarosan betöltöd 20. éved, és önállósodnod kéne. Túlságosan hozzászoktál a pénzhez, amit tőlünk kapsz. Eldöntöttük, megvonjuk egy rövid időre, de mivel nem vagyunk szigorú szülők, két alternatívát is ajánlunk, amivel kiválthatod magad. Az egyik, hogy bebizonyítod, képes vagy önálló életre, tehát fél évig egyedül kell laknod. Saját munka, egyedül takarítasz, bár a bérleti díjat, még álljuk neked, mivel, ha jól emlékszem egy rántotta megsütése is gondot okozott, és legnagyobb munka, hogy elkísérted az inast, kutyát sétáltatni, válaszd a könnyebb utat. A másik, tudom, ezt a témát nem szereted, de mégis beszélni kell róla. Szóval, ha férjhez mész három héten belül. Itt ez a hatalmas Winslo-vagyon, a gyárak, a cég, a házak, a villák, az autók, ki örökölje? Mivel két lányunk van, kell egy „trónörökös” férfi, aki apád halála után irányítja a céget. Mivel húgod fiatal, és Jeremy közel érzi a halálát, most akarja elintézni az utódlást. Ha mégis naiv módon az önállóságot válaszod, írj vissza, és küldjük a szerényebb összeget, és fél év múlva leutazunk hozzád, ha meg tudod csinálni, még a barátnődet is szívesen megismerjük. Valljuk be, most is túl lágyszívűek voltunk hozzád, mellékelem az általam kinézett férfiak listáját, kérlek, azok közül válassz.

Szeretettel

Anya, és Apa

(Jeremy Winslo, és kedves neje, Margaret)